Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
10 találat
Donald Trump és a Twitter: Egy furcsa kapcsolat vége, egy új korszak kezdete
Mára vitathatatlan állítás (talán már közhely) hogy a nyilvánosság legfontosabb fóruma az internet, ezen belül is főként a közösségi média lett. Az élet szinte minden területén hatalmas változást hozott ez az újfajta „digitális forradalom”, ezen változások előidézői, katalizátorai és „felügyelői” pedig azon globális tech-vállalatok, melyek termékeit nap mint nap több milliárd ember használja világszerte. A Google, a Facebook, a Twitter vagy az Amazon azok, akik meghatározzák, hogy az átlagos internethasználó milyen információt kap, azokat hogyan láthatja és milyen üzenetek érhetik őt el. Másképpen mondva ezek azok a vállalatok, akiken keresztül a legtöbb ember használja az internetet, vagyis ők azok a kapuőrök, akik az átlagfelhasználó számára a tartalomhozzáférés szinte kizárólagos letéteményesei. Ezen hatalom legfrissebb és egyben legsúlyosabb példája, hogy szuverén döntésükkel az éppen regnáló amerikai elnököt is elhallgattathatják.
Megjelent az ERGA jelentése a félretájékoztatási gyakorlati kódex végrehajtásáról
Az NMHH fogalmazóként vett részt a dokumentum elkészítésében.
Összefogás az online gyűlöletbeszéd ellen
Az Európai Bizottság, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft közösen vállalnak kötelezettséget az online gyűlöletbeszéd felszámolására és a gyűlöletkeltő tartalmak eltávolítására. Példaértékű összefogás, várva várt együttműködés.
#Rio2016 – Csak óvatosan a hashtagekkel!
Idén augusztusban az egész világ Rióra figyel, minden állam olimpiai lázban ég. Nincs ez másképp az interneten sem, különösen a közösségi média felületein, ahol naponta többszázezer poszt születik az olimpiával kapcsolatban, #Rio, #Rio2016, az Egyesült Államok estében pedig #TeamUSA hastagek (vagyis a posztok témáját jelző címkék) használatával. A látszólag ártalmatlan szurkolás vagy közzététel azonban bajba is sodorhatja a közzétevőt, ugyanis adott esetben ez jogsértő lehet.
A Szilícium-völgy és az újságírás
A 21. században a világ hírei új csatornákon keresztük érkeznek a befogadókhoz. A közösségi média óriásai is igyekeznek bekapcsolódni a folyamatba, hiszen az olvasottság erősíti a reklámbevételt és ezen keresztül a különböző márkákhoz való kötődést is.
Már Connecticut-ban is törvény védi a munkavállalók közösségi fiókjait
Connecticut kormányzója májusban írta alá azt a törvényt, amely más államokhoz hasonlóan megtiltja, hogy a munkáltató a munkavállalóitól megkövetelje közösségi oldalaikhoz tartozó információkhoz való hozzáférés biztosítását, felhasználóneveik és jelszavaik felfedését.
Habár „#esküdtneklennikirály”, oda kell figyelni miről twittelünk közben
Egy nemrégiben közzétett Egyesült Államokbeli bírósági határozat ismét rávilágít arra, hogy a közösségi médiából adódóan milyen új kihívásokkal kell szembenéznie az igazságszolgáltatásnak.
Az Anonymous hadba szállt a Ku Klux Klán ellen
2014. november 16-án, 9:11:47-kor a következő üzenet jelent meg a Ku Klux Klán Twitterén: „Számítanotok kellett volna ránk. Az #OpKKK továbbra is sikeres. A szabadság győzedelmeskedni fog.” Az üzenet mögött az Anonymous nevű aktivista és hacker csoport áll, akik cyber-támadások segítségével betörtek már többek között a Szcientológia egyház és az FBI honlapjára is, valamint szabotáltak egy gyermekpornográfia-hálózatot.
Törökország, Twitter, ’Tube
A nyugati demokráciák számára szólásszabadság az az eszköz, mely – optimális esetben – biztosítja a vezetők elszámoltathatóságát és lehetővé teszi a valóban demokratikus, nyilvános vita kialakulását. Az utóbbi időben sokat hallani ennek kapcsán Törökország egyes online szolgáltatókkal való viszonyáról.
Új törvény biztosítja Amerikában a közösségi oldalakhoz tartozó felhasználói fiókok munkáltatóval szembeni védelmét
New Jersey államban egy decemberben bevezetett jogszabály már törvényesen is védi a munkavállalók és a jelentkezők közösségi felhasználó fiókjait. Chris Christie kormányzó augusztusban írta alá azt a törvénytervezetet, mely megtiltja, hogy a munkáltató a munkavállalóitól, vagy a nála állásra jelentkezőktől megkövetelje közösségi oldalaikhoz tartozó információkhoz való hozzáférés biztosítását, felhasználóneveik és jelszavaik felfedését.